A codiumot mindenki jól ismeri, aki érdeklődik a szobanövények iránt. Ezt a fát gyakran nevezik „házi tölgynek”. A codiumot gyakran összetévesztik a krotonnal, mivel a kettő nagyon hasonlít egymásra. A codiumot nem tartják túl könnyűnek gondozni: a kezdő virágkötőnek egy ideig tartózkodnia kell a megvásárlásától.
Leírás
A codium a természetben meglehetősen magas növény, gyönyörű, tarka levelekkel. Bőségesen megtalálható India trópusi területein, Ausztráliában, Óceánia szigetein, de más meleg országokban is megtalálható. A codium fajok vagy fák, vagy cserjék, de vannak lágyszárúak is. Majdnem minden faj szárát és levelét sűrűn borítják finom pikkelyek vagy szőrök, ami miatt szürkének tűnnek. A levelek meglehetősen nagyok és nem mindig zöldek. A levelek lehetnek salátásak, sárgák, vörösek, ezüstösek és gyakran foltosak. Ez a tarka színeződés foltok, foltok, csíkok, jól látható erezetű, a levéllemez fő hátterétől eltérő színeződésű foltok, foltok, csíkok jelenlétében nyilvánul meg.
A virágkötőnek a codium beszerzésekor nemcsak a gondozás nehézségével, hanem a lehetséges veszélyekkel is tisztában kell lennie. A legtöbb Molocaceae-félékhez hasonlóan tejszerű nedve irritálja a bőrt és a nyálkahártyát, lenyelve pedig komoly problémákat okozhat. Ezek közül a legártalmatlanabb a hányás; súlyos esetben Quincke-ödémát is okozhat. A növény gondozása során ezért elengedhetetlen a kesztyű viselése, használat után pedig a kezeket és a szerszámokat alaposan meg kell mosni mosószerrel.
A szakemberek úgy vélik, hogy a codium és a croton közötti különbségek minimálisak; az előbbi olyan, mint az utóbbi háziasított közeli rokona. Az amatőr virágkötők által ismert összes codiumfajta és -fajta képes normálisan fejlődni szobai körülmények között, ha megfelelően ápolják. Ezek mind kis cserjék, míg a vadon élő kroton egyszerre lehet fa és cserje. A kroton egyes fajtái gazdaságilag fontosak, a gyógyászatban és az illatszeriparban használják őket, míg a codium csupán dísznövény. Minden ismert, itthon termesztett fajtája és hibridje a variegatum fajtához tartozik.
A codium a természetben akár 4 méter magasra is megnőhet, de itthon ritkán haladja meg a 70 cm-es magasságot. A szár felálló, elágazó, a levelek bőrszerűek, erősen erezettek, általában sárgásvörösek, de néha feketék. A levelek alakja és hullámosságának mértéke, a szélek jellege, sőt még a színezés is variálható. Az összes rendelkezésre álló fajtát több alfajba sorolják, pl:
- keskeny levelű;
- függelék;
- göndör;
- felhúzva;
- teknőspáncél.
A codiumok részletes besorolása nem teljesen egyértelmű: különböző források egy fajt alfajként említenek, és fordítva.
Ültetés és gondozás
A kényes codium csak laza, tápdús talajban fejlődik. Szerencsére a szaküzletekben elég könnyen beszerezhető, és a gyógynövényes kerti talaj is megfelel. Ha saját virágföldet készít, egyenletesen keverje össze a kerti földet, a tőzeget és a tengerparti homokot, és adjon egy liter keverékhez egy maréknyi humuszt és egy kevés sphagnumot. A tapasztalt termesztők egy kis szenet is hozzáadnak. A kézzel készített aljzatot mindig fertőtleníteni kell. Fontos, hogy a talajréteg alatt megbízható vízelvezetés volt: legfeljebb 1/3 a magassága a pot egy nagy kavics, tégla morzsák vagy duzzasztott agyag, amelyek megakadályozzák a felhalmozódását öntözővíz.
A codium edénye nem túl nagy, inkább széles: gyökérzete közel van a felszínhez. A tartály anyaga nem sokat számít; általában a fiatal, gyakori átültetést igénylő bokrokat műanyag edényekben tartják, a felnőtt, nagy, nehéz, stabil kerámiaedényekbe ültetett bokrokat pedig általában nehéz, stabil kerámiaedényekbe ültetik. Minden új edényt úgy kell kiválasztani, hogy 2 cm-rel szélesebb legyen, mint az előző. Kezdetben évente át kell ültetni a tőkehalat, de 5-6 év elteltével az átültetés gyakoriságát csökkenteni kell. A 30 cm-nél nagyobb átmérőjű edényeket nem használjuk: a kifejlett növények nagyon lassan nőnek, nem ültetjük át őket, hanem csak évente egyszer újítjuk meg a talaj felső rétegének vastagságát kb. 5 cm-rel.
Az átültetés optimális időpontja kora tavasz, de ha a gyökerek a vízelvezető lyukakból láthatók, nem kell várni. Az átültetést átültetéssel kell elvégezni, esetleg a régi gyökérlabda megtartásával és friss föld hozzáadásával. Ha a gyökérlabdából rothadt gyökerek látszanak, vágja vissza őket egy egészséges helyre, és távolítsa el a megfelelő mennyiségű földet. Minden átültetés után jól öntözze meg a tőkehalat, és tegye 10-15 napra a félárnyékba. Hogy az alkalmazkodási folyamat kevésbé legyen fájdalmas, az öntözővízhez egy kis gyökérgyökérgyökér-gyorsító szert (Epin, Kornevin stb.) kell adni.
A tőkehal ápolása során igyekezzen a lehető legjobb körülményeket megteremteni számára:
- Ahőmérséklet nyáron a normál szobahőmérséklet, 20…24 oC. A túlzott meleg káros erre a növényre, csakúgy, mint a hűvös. A nyugalmi időszakban (novembertől március elejéig) a hőmérsékletet kissé csökkenteni kell 18 °Ckörülire. Ezért nem könnyű kiválasztani a cserép helyét, amelyet lehetőleg nem szabad megváltoztatni: a codium hosszú ideig alkalmazkodik minden változáshoz. A huzat ellenjavallt a növény számára.
- Levegő páratartalma. E paraméter minimális értéke 45%, de a növénynek nem szabad túl sokáig ilyen száraz levegőben tartózkodnia. Az optimális intervallum 60…80%, háztartási párásítók, szökőkutak, a levelek szisztematikus permetezése (a talaj túlzott nedvesítése nélkül) stb. használatával. A nedvesség problémáját akár az is megoldhatja, ha a cserép mellé egy vizes edényt helyezünk. A levelek hetente nedves szivaccsal történő letörlése megőrzi a növény díszességét.
- Megvilágítás. Kívánatos, hogy a nappali világítás hosszú legyen, különösen nyáron, és a világítás legyen világos, de szórt. A közvetlen napfény megperzselődést okozhat. A legjobb hely a keleti vagy nyugati ablakpárkány, de még ebben az esetben is szükség lesz a növényt reggel és este háttérvilágításra fitólámpákkal vagy diódalámpákkal. Fehér fénycsövet nem szabad közvetlenül a növény fölé helyezni.
- Talajnedvesség. Kora tavasztól szeptember végéig a codium bőséges öntözést igényel, de öntözés nélkül. Ősszel és télen a gyökérlabda körülbelül ¼-ére kiszáradhat. Használjon álló, lágy vizet, lehetőleg szobahőmérsékletű esővizet.
- Táplálkozás. A műtrágyákat tavasszal és nyáron havonta kétszer, az öntözéssel egy időben kell kijuttatni. A legjobb, ha kifejezetten a lombhullató dísznövények számára gyártott összetett műtrágyákat használunk.
A metszés (fiatal: a hajtások metszése) elengedhetetlen a codium dekoratív állapotban tartásához. A metszés serkenti az oldalhajtások növekedését és a kívánt korona kialakítását. A gumótömeg egy kis részének elvesztése elfogadható, de a fertőzések elkerülése érdekében a gumót fertőtlenített eszközökkel kell vágni, és a beavatkozás után a területet őrölt szénnel kell kezelni.
A codium gyakran virágzik, bár ez szobai körülmények között nem garantált. Azonban nem ez az oka a megtartásának: a virágok kifejezéstelenek, kicsik, fehérek, a hónaljban ecsetszerűen elrendezve. Mivel a növény energiájának nagy részét a virágzás tölti ki, a legtöbb virágtermesztő eltávolítja a virágszárakat, amint azok megjelennek.
Terjedés
Új növényeket magról vagy dugványozással lehet előállítani. A magvak nagyon gyorsan elvesztik csíraképességüket, ezért frissnek kell lenniük. A vetés előkészítése félórás meleg vízben (60 oC-ig) történő felmelegítés és nedves ruhába való csíráztatás. Vessük 1 cm mélyre, és öntözzük tálcán keresztül. A palántákat 2-3 leveles korban külön cserepekbe ültetik.
A vegetatív szaporítás egyszerűbb. 10-15 cm hosszú csúcsdugványokat használunk, amelyekből a tejszerű nedvet vízzel csap alatt eltávolítjuk. Miután 1-2 órán át száradt, tegye a dugványokat egy edény vízbe néhány tabletta aktív szénnel. A dugványokat fedjük le polietilén zacskóval, tartsuk 25 … 28 oC-on, világos, szórt fényben. Néhány hét múlva a gyökerek megjelennek, és amikor 2-2,5 cm hosszúra nőnek, a dugványokat földkeverékkel teli cserepekbe ültetjük.
Lehetséges problémák
Az optimális karbantartási paraméterektől való bármilyen eltérés károsíthatja a kodiumot. Nem ritka:
- A közvetlen napfénytől égő levelek;
- A szárak megnyúlása és a levelek színének gyengülése a fényhiány miatt;
- barna foltok, hervadás és a levelek lehullása a levegő vagy a talaj túlzott szárazsága miatt;
- a levelek lehullása az alacsony léghőmérséklet miatt;
- fehér bevonat a leveleken – a kemény vízzel való öntözéstől;
- Levélfonnyadás – a legveszélyesebb jelenség a gyökerek rothadása a túlöntözés miatt.
A codium gyakran esik kártevők áldozatául. A szobanövények szokásos ellenségei a takácsatkák és a pókhálós atkák, amelyeket olyan vegyszerekkel kezelnek, mint az Actellic és a Fytoverm.
A codium nem a legkönnyebben termeszthető növény, de rendkívül dekoratív levelei miatt érdekes. Színük és mintázatuk változhat, de ahhoz, hogy egészségesek és színesek maradjanak, megfelelő körülmények között kell tartani őket.
